A leghosszabb autópálya: M3

Magyarország leghosszabb autópályája az M3-as, melynek építése már a rendszerváltás előtt elkezdődött ám a végső szakaszának elkészülte még a mai napig várat magára. A ország egyik legrégebbi és leghosszabb autópályájáról gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat.

M3-as autópálya iránya

Az M3-as autópálya Magyarországon, kelet felé haladva Nyíregyházával és az északkeleti országrészen fekvő Vásárosnaménnyel köti össze Budapestet.

M3-as autópálya szerepe

Az autópálya az V. számmal megjelölt Velence–Trieszt–Ljubljana–Maribor–Budapest–Ungvár–Lviv–Kijev irányú páneurópai közlekedési folyosó része, ezért fontos kelet-nyugati tranzitszerepet tölt be az áruszállításban. Ukrajnán keresztül Kelet-Európa, Szlovákián keresztül pedig Észak-Európa országai felé teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot.

Az autópálya a magyar úthálózat egyik fontos ütőerének is tekinthető, hiszen a délnyugat-északkeleti átlós irányú fő közlekedési vonal Budapesttől keletre eső részét alkotja. Mivel így elég nagy forgalom hárul az autópályára, ezért mondhatni mindennaposak a balesetek és az ebből eredő közúti torlódások. Amennyiben valaki baja jutna az autópályán és szüksége lenne autómentésre az M3-ason, akkor érdemes megbízható autómentő segítségét kérni.

M3-as autópálya jelenlegi állapota

Az M3-as autópálya jelenleg Budapest és Vásárosnamény között üzemel 2×2 forgalmi sávval és 1-1 leállósávval. Fontos leágazásai az M30-as Miskolc, illetve az M35-ös Debrecen felé, tervezett leágazása az M25-ös Egerig, illetve az M49-es a romániai Szatmárnémeti és Nagybánya felé.

A Nyíregyháza–Őr közötti szakaszt 2013. január 16-án ideiglenesen, majd 2013. június 18-án véglegesen is forgalomba helyezték. Az autópálya Vásárosnaményt 2014. október 10-én érte el. A további szakaszokat Vásárosnaménytől M34-es néven autóútként Záhonyig, M3-as néven pedig a beregdaróci ukrán határátkelőig autóútként tervezik megvalósítani.

M3-as autópálya története

1978. október 16-án adták át az első szakaszt a Budapest XV. kerületi Rákospalota és Gödöllő (Domonyvölgyi viadukt) között. A Gödöllő és Hatvan közötti szakaszt 1980. október 31-én adták át a forgalomnak.

A budapesti bevezető szakaszt több részletben adták át, elsőként a körvasút feletti felüljáró egyik hídját 1978-ban. A legutolsóként átadott műtárgy a XV. Széchenyi úti felüljáró volt 1984-ben. Ennek keretében szélesítették ki az alsórákosi Kacsóh Pongrác utat és a rákospalotai Alkotmány és Gábor Áron utcákat. A Hungária körút torkolatában 1982-ben készült el az 1970-ben épült régi mellé a két szélső felüljáró. Gyöngyösig, vagyis a 70-es kilométerszelvényig 1983-ban jutottak el az építők.

A rendszerváltás után 1998. szeptember 1-jén készült el a 114-es kilométerszelvényig, Füzesabonyig vezető pályarész. 2002-ben a 174-es kilométerszelvényig, a polgári csomópontig haladtak az építéssel, majd 2004 szeptemberében adták át a Görbeházáig érő szakaszt. 2006. augusztus 5-én lett kész a Nyíregyházát elkerülő szelvény, amit a 2007. augusztus 31-én megnyitott Görbeháza–Nyíregyháza közötti újabb 41 km-es útpálya követett

2013. január 16-án vehette birtokba a forgalom a Nyíregyháza–Őr közötti 33,8 km-es szakaszt. 2013. június 18-án pedig az ófehértói mérnökségi telep átadása és a végleges forgalomba helyezése is megtörtént. 2014. október 10-én pedig átadásra került az Őr-Vásárosnamény szakasz 11,9 km-es szakasza.

Műemlékek az M3-as autópályán

Az M3-as autópálya Tisza-hídját, vagy másik nevén Polgári Tisza-hidat 2002. október 1-jén adták át, az M3-as autópálya részeként a Tisza fölött. Hajdú-Bihar megye északnyugati térségét és Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részét köti össze. Hossza mindössze 405,50 m.

Összegezve:

Az M3-as autópálya tehát európai és magyarországi viszonylatban vizsgálva is fontos szerepet tölt be, amit a napi szinten lezajló forgalom is alátámaszt.